Az Árnyék Legendák rohamoznak.
A Raid: Shadow Legends igencsak impozáns módon nyit. Megismerkedünk a szuper tápos főhősökkel, akik szó szerint berobbannak a képernyőbe. Csillogó páncélok, hibátlan, tökéletesen feszes testek gigantikus csöcsökkel, beszólnak pár csípőset, szétszeletelnek mindenkit, pillanatok műve csupán mindez. Aztán a semmiből megjelenik egy hatalmas sárkány, a gyönyörűAz Árnyék Legendák rohamoznak.
A Raid: Shadow Legends igencsak impozáns módon nyit. Megismerkedünk a szuper tápos főhősökkel, akik szó szerint berobbannak a képernyőbe. Csillogó páncélok, hibátlan, tökéletesen feszes testek gigantikus csöcsökkel, beszólnak pár csípőset, szétszeletelnek mindenkit, pillanatok műve csupán mindez. Aztán a semmiből megjelenik egy hatalmas sárkány, a gyönyörű tündelány közli velünk, hogy nem kell beparázni, mindenkinek vannak gyengepontja. Majd a sárkány gondol egyet és jól bekapja a lányt reggelire, erre a többiek rájönnek arra, hogy ez most egy kicsit keményebb dió lesz, két pillanattal később az egész tápos brigád a sárkánytűzben ég el. Bevallom nem találkoztam még ilyen nyitánnyal, ez akár még ígéretes is lehetne, gondoltam, aztán elég hamar kiderült, hogy sajnos nem az. Maradjatok velünk!
Első ránézésre a Raid: Shadow Legends egy piszkosul szép játék, szinte már-már lenyűgöző, aztán sajnos elég hamar rájövünk arra, hogy gyakorlatilag csak arra az egy bizonyos távolságra lett belőve a felbontás, ugyanis amikor közelebbről nézhetjük meg hőseinket már kínosan látszani fognak a részletek és néha még a pixelek is. Éppen ezért talán a készítőknek nem kellett volna erőltetni ezt a közelséget, vagy ha már igen akkor jobban oda kellett volna figyelni a aminőségre, ugyanis az egyetlen pozitívum a játékban eddig a grafika volt. Stílusát tekintve pontosan az a akció-RPG-taktikázás mint amilyen a korábban ismertetett Skylanders volt, csak ugye sajnos amíg az egy fantasztikusan jó és élvezetes játék, addig ez a Raidről sajnos nem nagyon mondható el. Hogy miért? Hamarosan kiderül.
Rögtön a lecsóba csapva megismerkedhetünk a háttérsztorival némi mesekönyves, illusztrációkkal prezentálva, ami akár még hangulatos is lehetne, csak kábé az első öt perc után beleununk és inkább tápolni szeretnénk a karikat. Majd eldob a játék minket a városba, ahol eleinte szinte minden zárva lesz, de már ekkor látni lehet, hogy nem igazán lesz mit tenni akkor sem amikor már minden unlockolódik. Tekintettel arra, hogy egy ilyen játék szavatossága nagy mértékben az elérhető tartalomtól függ, ekkor már azért sejteni fogunk valamit. Majd nekivágunk a kalandozásnak (Campaign) ahol azt is rögtön látni fogjuk, hogy három elérhető nehézségi fokozat lesz itt is. A sztori tizenkettő fejezetre van osztva, ami azért valljuk be elég tisztességes, minden fejezet kb. egy tucatnyi pályára van felosztva, aminek a végén egy epikus Boss Fight található, ezek általában tényleg impozánsak, látványosak, a szörnyek hatalmasak, erősek, joggal gondolhatná az ember, hogy szükség lesz némi tudásra vagy taktikázásra, de sajnos nem így lesz. Az egyetlen dolog amire szükségünk lesz, az a statisztika, a számok, a minél magasabb szint, semmi más. Éppen ebből kiindulva nem kell majd hozzá sok idő, hogy a játékot automatikusra rakjuk és megnöveljük a sebességet is. Egy ilyen címnél a legfontosabb tényező a csata és annak az élvezhetősége, itt sajnos semmi nem múlik rajtunk, hiába vannak képességek és egyszerre akár négy hős, gyakorlatilag semmi nem múlik rajtunk és a tudásunkon. A pályákat érdemes három csillagra teljesíteni, hogy minél jobb, erősebb, magasabb szintű lootot kapjunk.
Folytatása itt:
https://hasznaltalma.hu/hirek/alkalmazasok-jatekok/2019/04/15/raid-shadow-legendstesztlabor… Expand